Csend...nyugalom...Balaton

2015-04-18

Neki sincs mindig kedve társasághoz. Időnként zárkózott, visszahúzódó és keresi a saját nyugalmát. Ilyen is kell, hisz később ezért tud adni és szeretni. De ilyenkor is közel enged, meglepően közel.












Találkozás Amszterdammal

2015-04-06

Mégpedig először. Volt egy pozitív elképzelésem a városról, de amit kaptam, az sokkal több mint pozitív. Amikor az ember távol kerül a megszokott hétköznapoktól és a világ felfedezésére, valami új megismerésére koncentrálhat, minden nehézséget elfelejt és az olyan apróságok, mint szitáló eső, tömeg, órás sorban állások és az ebéd kimaradása sem zavarja. Engem legalábbis egyáltalán nem, sőt. 

Megismerkedésünk előtt Amszterdam kapcsán a tulipánok, a biciklik tömkelege, a csatornák és a legális jókedv ugrottak be. Az együtt töltött néhány nap után ez a lista legalább a duplájára, de inkább triplájára bővült. A jellegzetességek mellett kiegészült benyomásokkal, tapasztalatokkal, élményekkel, de leginkább egy olyan életérzéssel, amit még nem tapasztaltam. Sosem szerettem a nyirkos, hideg időt, de Amszterdamnak még ezt is elnézném.Számomra annyira élhetőnek, a nyüzsgése ellenére nyugalmat árasztónak bizonyult, hogy már elképzeltem, ahogy reggel biciklivel munkába sietek, egy csokor friss virággal érkezem haza, vacsorára pedig minőségi sajtokat és bort fogyasztok a csatorna melletti óriás ablakos, pici lakásomban. És bevallom...még az sem zavarna, ha a híres-hírhedt vörös lámpás negyed csupán néhány utcára lenne tőlem. Voltam, láttam, meglepődtem. Ott, azt és akkor. Buja, de nem közönséges. Zavarba ejtő, de nem zavaró. Legalábbis nekem. 

Ha jártatok már itt nosztalgiázzatok egyet, ha pedig nem, kalandozzatok velem!